Hírek

SORSZÁMOS RENDSZERT ÁLLÍTOTTAM BE,
AZ ELŐJEGYZETTEK KIVÉTELÉVEL MINDENKI (!!!) TÉPJEN SORSZÁMOT , ÉS FIGYELJE A FALI KIJELZŐN, HOGY MIKOR KÖVETKEZIK AZ ÖVÉ!
EZZEL TALÁN NYUGODTABBAN TELIK A VÁRAKOZÁS IDEJE, ÉS NEM KELL AZ AJTÓBAN VERSENYEZNI A BEJUTÁSÉRT.
KÉREM, TARTSÁK BE A SORRENDET.

sorszam

Hasznos cikkek

COLITIS-ÉTREND megtekinthető, letölthető, nyomtatható www.50plusz.hu/praktikak/etrendek/173

Március 30-án 16:00 órától április 3. reggel 8:00 óráig a központi ügyeletet vehetik igénybe - kizáróleg sürgős esetekben.

Elérhetősége a aszódi honlapon és az Aszódi Tükör minden számában.

Kérem betegeimet, hogy recept-igényekkel és adminisztrativ ügyekkel ne jöjjenek az április 4., kedd délelőtti rendelésre, hogy csak az ünnepnapok alatt felgyülemlett beteganyagot láthassam el aznap.

Az egyéb - nem sürgős - ügyekkel kérem, keressenek a hét többi napján!

KÉREM, FIGYELJENEK RÁ - A MUNKASZÜNETI NAPOK (A VASÁRNAPOK IS) UTÁNI ELSŐ RENDELÉSI NAPON CSAK HEVENY BETEGSÉGGEL, ÚJ PANASSZAL JELENTKEZŐKET LÁTUNK EL!

(Részletek. A teljes jelentés ide kattintva tölthető le.)
„Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (a továbbiakban: FAKOOSZ) közgyűlésének felhatalmazása alapján és nevében a FAKOOSZ elnöke beadványában azt kérte, hogy kezdeményezzem a háziorvosok díjazására vonatkozó jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását.

Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését nem láttam indokoltnak, de a beadványban jelzett probléma jelentősége miatt szükségesnek tartottam alapjogi szempontú vizsgálat keretében feltárni a beadványban kifogásoltakat. Ezért az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. § (4) bekezdése alapján, amely lehetővé teszi a természetes személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érintő visszásság kivizsgálásának lehetőségét, vizsgálatot indítottam az emberi méltósághoz való jog (Alaptörvény II. cikk), a testi és lelki egészséghez való jog (Alaptörvény XX. cikk), továbbá a jogbiztonság követelményének (Alaptörvény B) cikk) érvényesülése kapcsán.”

„Az orvosi képzésre fordított humán- és reáltőke befektetését követően a kedvezőtlen, illetve elégedetlenségre okot adó finanszírozási megoldást illető kritikára és kifogásokra nehezen fogadható el az a kormányzati válasz, hogy az orvosnak nem kötelező praktizálnia, azaz szerződést sem kell kötnie, illetve a megkötött szerződést bármikor felbonthatja. Hosszú távon a feleknek be kell látniuk, hogy nem elsősorban annak van meghatározó jelentősége e speciális szerződési viszonyban, hogy egymásnak ki vannak szolgáltatva (az orvos nem tud működni a finanszírozás nélkül, az állam pedig nem tudja ellátni kötelező feladatát az orvos közreműködése nélkül), hanem annak, hogy az egészségügyi ellátás megszervezésében, finanszírozásában és nyújtásában együttműködjenek. „

Egy fogadáson történt, hogy egy asszony tányérral a kezében megtántorodott, majd elesett. Felsegítették kelni, majd az asszony azt mondta, hogy minden rendben, úgy látszik, csak megbotlottam - mondta. Nem akarta, hogy orvost hívjanak. Az est hátralévő részét jó kedvben a társaságban folytatta tovább. Amikor hazaértek férjével, a férj mégiscsak felhívta a mentőket. Az asszonyt beszállították a korházba. Rövid idő elmúltával még az éjjel az asszony agyvérzésben meghalt.

Ha ott, a szórakozás helyén, valaki ráismert volna az agyvérzés jeleinek egyikére annak a következő 3 óra leforgása alatt életmentő jelentősége lett volna, az egyik orvos véleménye szerint.

Alapjában, négy féle lehetőség van arra, hogy felismerjük az agyvérzés jelét:
1. Ha megkérjük a veszélyeztetett személyt, hogy mosolyogjon,
2. Ha megkérjük a veszélyeztetett személyt arra, hogy mondjon egy rövid mondatot, pl. Ma nagyon szép idő van.
3. Ha megkérjük a veszélyeztetett személyt arra, hogy emelje fel mindkét karját a magasba.
4. Ha megkérjük a veszélyeztetett személyt arra, hogy öltse ki a nyelvét.

Miközben a szakma az egészségügyi rendszer összeomlásáról beszél, és "sztrájkbizottságot" alapított, a minisztérium értetlenül áll a történtek előtt. Egyeztetést ígérnek, de a háziorvos szerint csak hitegetik őket.
(Northfoto)

„A bérfelzárkózatás legfőbb célja, hogy az ellátórendszer biztonságos működését megteremtsük, és az hosszútávon fenntartható legyen. Hogy ne fordulhasson elő öt éven belül olyan – ami már sajnos sok helyen megtörténik - hogy a betegek üres orvosi rendelőkbe érkeznek. Ugyanis az, aki ellátná őket vagy kivándorolt, vagy egyszerűen csak bezárta a praxisát, esetleg elhunyt" – vázolta a Hír24 megkeresésére Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, miért döntött úgy szombaton a Mórahalmon ülésező közgyűlés, hogy "sztrájkbizottságot" alapít. 

A FAKOOSZ a háziorvosok anyagi helyzetének mielőbb rendezéséért és „a kormány és az egészségügyi ágazat képviselőivel történő azonnali bértárgyalások megkezdése érdekében" szánta el magát a lépésre. Kiemelték: a "sztrájk" esetükben nem szó szerint értendő, csupán arra utaló akciókat jelent. Vagyis "a jelenlegi jogszabályi keretek között mindenkor biztosítják a kötelezően elégséges szolgáltatást" a betegellátás folyamatosságának garantálásához - tették hozzá.

„Bármilyen nyomásgyakorlási akcióba kezdenek is bele, elsődleges szempont, hogy közben a betegek érdekei nem sérülhetnek. Legfeljebb alkalmi akciókról lehet szó, néhány óráról, esetleg munkanapról, természetesen előtte időben tájékoztatva a betegeket" - hangsúlyozta lapunknak Selmeczi Kamill. A demonstrációk, kommunikációs akciók mellett, a "sztrájkkészültséget" addig tartják fenn, amíg az együttműködési megállapodásukban foglalt azonnal elérendő céljaik nem teljesülnek, ezzel együtt a kórházi egészségügyi dolgozók béremelésével azonos időben, mértékben nem emelkednek az alapellátásban dolgozók jövedelmei is.